Az ókori  Közel-Kelet művészetéről röviden, avagy mely  tárgyak  motívumait használom fel,  kerámia tárgyaimon (V.Lőrincz Ágnes)

Az uruki kultúra

 Az uruki korszakban a képzőművészeti témák nagy részét a mindennapi élet pillanataiból , a politikai és  a vallási élet köréből merítették Először jelent meg a Közel- Kelet  művészetének igen jelentős részévé váló kő dombormű (újasszír templomok), Mezopotámiában  a szobrászat és a gliptika( a képes pecséteket eredményező kőmetszés). Az Inana istennőnek  szentelt  juh- és kecskenyájak  a pecsétművészet fő motívumai voltak. Gyakori megjelenítésük az uruki ( Irak) társadalom földműves–pásztor világából származik

1 

Pecsétlőhenger Urukból marhákkal és búzaklalásszal  i.e. IV.évezred

A Protodinasztikus kor művészi alkotásai az i.e. III. évezredben  (a korai bronzkorban) a Mezopotámiában lezajlott óriási társadalmi és politikai átalakulások következményeként jöttek létre. A mezopotámiai nép két nyelvi csoportból, a sumérokból és a semitákból (főleg akkádokból) állt.

Lakomajelenetet ábrázoló fogadalmi kőlap Nippurból (Irak) i.e.III. évezred első fele

 A protodinasztikus kor legjellegzetesebb művészi formái  közt kiemelkednek  a dombormű jelenetekkel  díszített négyszögletes mészkőtáblák. Ezeken a fogadalmi lapocskákon középen egy lyuk látható, amelyen keresztül  szöggel a templomok falára rögzítették őket. Általában a király és a királyné szent lakomáját ábrázolják, de vannak az istenség tiszteletére bemutatott

italáldozatot, hajózást, vagy mitológiai jelenetet ábrázoló képek is.

3

 Imdugudot  két szarvas közt ábrázoló dombormű a tell al- ubaidi (Irak) ovális templomából, i.e. XXV. század  második fele      London, British Museum

3/a

A protodinasztikus vallási építészeti korszak folyamán elterjedt az „ ovális templom” addig ismeretlen építészeti formája, amely a khafádzsai és a tell-al-ubaidi ásatások során került napvilágra. E templomok alaprajzát masszív, ovális a szent épületet a városi lakóházaktól elválasztó kerítőfal jellemezte. A kőfalon belül magas teraszt építettek, amely a templom központi magját az épület többi része fölé emelte.

 Az Akkádok

Egy Mezopotámia középső részén letelepedett sémi nyelvű nép az i.e. XXV. század közepe felé első ízben egyesítette egyetlen hatalom irányítása alatt a sumér városállamokat.

Az akkád dinasztia rövid  hegemóniája alatt, amely alig tartott tovább, mint 150 esztendő, a képzőművészet virágzásnak indult és elérkezett az egész mezopotámiai civilizáció egyik fénykora.

4

 Pecsét mitológiai és isteneket ábrázoló jelenetekkel, i.e. XXIII. század közepe.

5

 A kb i.e.2217-2193 közt élt akkád írnok , Ibni-Sarrum pecsétje rendkívüli elevenséggel ábrázolja a térdelő hőst , amint egy kost készül megitatni. Kezében egy edényt tart, amelyből a víz az élet forrása tör fel.. A tulajdonost jelölő feliratot a két állat tartja szarvai közt.

Az i.e. II. évezred udvari művészete: a középső és a késői bronzkor

Az akkád és a neosumér korszak után, új sémi eredetű nép az amurrúk( amoriták) vonták ellenőrzésük alá a nagyobb városokat. Az  évezred első felében, a babilóniai, mári, és eblai emlékek azt mutatják, hogy új képzőművészeti nyelvezet alakult ki. Az évezred második felében (a késői bronzkorban) új főszereplők váltakoztak és a hettita, kassú, mitanni, és asszír uralkodók királyi udvarai szabták meg a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok irányát.

6

Ostyatartó kehely elefántcsont fedele a termékenység,  két ágaskodó kecskét etető istennőjének domborművével.

7

Aranytál bikavadászat – jelenettel és vágtató állatokkal Ugaritból(Szíria), i.e. XIV-XIII.század. A fő téma az íjjal felszereltvadász a kétlovas, kétkerekű kocsin újdonságot jelentett a késői bronzkorban, mivel a K9özel-Keleten és Egyiptomban akkoriban kezdődött a lótenyésztés. A belső sávban négy kos sétál, orrával az előtte lévő farkát érintve, folyamatos forgó mozgás érzetét keltve.

A nagy asszír hódítók művészete

 A késői bronzkor bonyolult korszakát kb. i.e.1200-ban felváltotta vaskor. Az asszírok  néhány év alatt igazi nagyhatalmat alakítottak ki, Mezopotámia, Szíria, Palesztína meghódításával, sőt még  Egyiptomot is leigázták. Az asszír királyok katonai vállalkozásairól adnak hírt , azok a nagyszerű domborművek, melyek a nimrudi, khorszábádi és ninivei királyi paloták belsejét díszítették.

8

Dombormű madárfejű szárnyas géniusszal a szent fa mellett Nimrud(Irak) északnyugati palotájából i.e. IX.század első fele

9  

Emberfejű szárnyas bika (lamasszu) Nimrudból(Irak), az északnyugati palotából i.e. IX.század első fele.

Ezek a valódi démonok a bejáratok védelmét szolgálták Az állat testét hatalmas kőtömbökbe faragták bele domborműként. Egy különleges megoldás volt, hogy a keskenyebbik, frontális oldalon az állatot statikuspózban jelenítették meg, mozdulatlan mellső lábakkal, oldalról viszont általában  mozgásban ábrázolták, így a bikának  látszólag öt lába lett, hogy mindkét oldalon tökéletes legyen a kép.

10

Elefántcsont lapocska,  borját szoptató tehénnel Nimrudból (Irak) i.e. VIII. század

 Az újasszír udvarok pompáját emelő apró remekműveken  a föniciai és szíriai művészek

Egyiptomi, szíriai és asszír eredetű motívumokat jelenítettek meg eklektikus ízléssel, magas színtű kivitelezésben.

Az újasszír gliptika

Az Asszír Birodalom nyugati terjeszkedése néhány szír-palesztinai eredetű szokást vitt a mezopotámiai kultúrákba. A birodalom közigazgatása gyorsan alkalmazkodott az új körülményekhez: egyrészt felvette az akkád-asszír mellé hivatalos nyelvként az arámi nyelvet is, másrészt pedig egyre gyakrabban alkalmazták a bélyegzőpecsétet, s egyre ritkábban a pecsétlőhengert.

11

Újasszír pecsétlőhenger, a harcos Istár istennővel, i.e.VIII.század

A föniciaiak művészete

Az I. évezredben a szír- palesztínai partvidék,  föniciai városai  csodálatos, virágzó időszakot éltek át , az asszír a babilóniai majd a perzsa politikai beavatkozások ellenére is. A föniciaiak vegyítik a réges-régi szír-palesztinai kultúrát az egyiptomi, égei-tengeri, ciprusi, hettita, asszír és perzsa motívumokkal, egy kozmopolita művészetet alkotva.

12

 Elefántcsont lap, ablakban álló nő motívumával Nimrudból i.e.VIII. század.

Az ókori közel-keleti civilizáció utolsó szakasza: Babilóniaiak és Perzsák

Ninive bukását követően i.e. 612-ben  megkezdődött az Újbabiloni Birodalom rövid időszaka.

Babilon uralma alá hajtotta a hatalmas Asszír Birodalmat és nagyszabású városépítésbe kezdett.

A babiloni egyeduralom rövid ideig tartott, mivel i.e. 539-ben a perzsa hadsereg behatolt Babilónia területeire és átvette a hatalmat.a perzsák rövidesen kiterjesztették hatalmukat Kis-Áuzsiára és az Indus folyó völgyére is. A leigázott tartományok kulturális hagyományait egy új építészeti és képi nyelvben egyesítették, amely az új állam multikulturális jellegét  tükrözte.

13

A babiloni Istár-kapu i.e.VI.század , a felvonulási út menténoroszlánok menete volt látható. Az oroszlán  Istár istennő szent állatának számított.

14

A muskussu-sárkány Mardukhoz, Babilonia főistenéhez tartozott. A több állatból összegyúrt lény feje és farka olyan volt, mint a kígyóé, mellső lába, mint az oroszláné, hátsó lába pedig mint a ragadozó madaraké.

15

Nabu-naid fejedelem sztéléje az asztrális istenek szimbólumaival, Harránból (Törökország) i. e. VI.század.

Ezeknek a sztéléknek az egyszerűsége azt mutatja, hogy a babiloniakat mennyire nem érdekelte az összetett jelenetek és az emberi alakok ábrázolása.

A perzsa birodalom  hatalmi központjai

A perzsák közigazgatási centruma az ősi dicsőséges Babilon volt.A téli fővárosban Szúszában székelt az udvar és a hivatalnokok. I. Dareiosz  nagy palotákat, állatos fejezetű oszloperdőket, hatalmas városfalakat emeltetett itt.ABirodalom ragyogásának csúcspontján valamennyi helység fölött Perszepolisz uralkodott, mely várost Dareiopsz alapított  és Xerxész bővítette ki, a” királyok királyainak”.

16

Üvegzománccal bevont csempékből kirakott fríz fantasztikus lénnyel I.(Nagy) Dareiosz szúszai (Irán) palotájából i.e.VI-V.század

17

Az ókori  Közel-Kelet művészetéről röviden, avagy mely  tárgyak  motívumait használom fel,  kerámia tárgyaimon (V.Lőrincz Ágnes)

Az uruki kultúra

 Az uruki korszakban a képzőművészeti témák nagy részét a mindennapi élet pillanataiból , a politikai és  a vallási élet köréből merítették Először jelent meg a Közel- Kelet  művészetének igen jelentős részévé váló kő dombormű (újasszír templomok), Mezopotámiában  a szobrászat és a gliptika( a képes pecséteket eredményező kőmetszés). Az Inana istennőnek  szentelt  juh- és kecskenyájak  a pecsétművészet fő motívumai voltak. Gyakori megjelenítésük az uruki ( Irak) társadalom földműves–pásztor világából származik

1

Pecsétlőhenger Urukból marhákkal és búzaklalásszal  i.e. IV.évezred

A Protodinasztikus kor művészi alkotásai az i.e. III. évezredben  (a korai bronzkorban) a Mezopotámiában lezajlott óriási társadalmi és politikai átalakulások következményeként jöttek létre. A mezopotámiai nép két nyelvi csoportból, a sumérokból és a semitákból (főleg akkádokból) állt.

2

Lakomajelenetet ábrázoló fogadalmi kőlap Nippurból (Irak) i.e.III. évezred első fele

 A protodinasztikus kor legjellegzetesebb művészi formái  közt kiemelkednek  a dombormű jelenetekkel  díszített négyszögletes mészkőtáblák. Ezeken a fogadalmi lapocskákon középen egy lyuk látható, amelyen keresztül  szöggel a templomok falára rögzítették őket. Általában a király és a királyné szent lakomáját ábrázolják, de vannak az istenség tiszteletére bemutatott

italáldozatot, hajózást, vagy mitológiai jelenetet ábrázoló képek is.

3

 Imdugudot  két szarvas közt ábrázoló dombormű a tell al- ubaidi (Irak) ovális templomából, i.e. XXV. század  második fele      London, British Museum

3/a

A protodinasztikus vallási építészeti korszak folyamán elterjedt az „ ovális templom” addig ismeretlen építészeti formája, amely a khafádzsai és a tell-al-ubaidi ásatások során került napvilágra. E templomok alaprajzát masszív, ovális a szent épületet a városi lakóházaktól elválasztó kerítőfal jellemezte. A kőfalon belül magas teraszt építettek, amely a templom központi magját az épület többi része fölé emelte.

 Az Akkádok

Egy Mezopotámia középső részén letelepedett sémi nyelvű nép az i.e. XXV. század közepe felé első ízben egyesítette egyetlen hatalom irányítása alatt a sumér városállamokat.

Az akkád dinasztia rövid  hegemóniája alatt, amely alig tartott tovább, mint 150 esztendő, a képzőművészet virágzásnak indult és elérkezett az egész mezopotámiai civilizáció egyik fénykora.

4

 Pecsét mitológiai és isteneket ábrázoló jelenetekkel, i.e. XXIII. század közepe.

5

 A kb i.e.2217-2193 közt élt akkád írnok , Ibni-Sarrum pecsétje rendkívüli elevenséggel ábrázolja a térdelő hőst , amint egy kost készül megitatni. Kezében egy edényt tart, amelyből a víz az élet forrása tör fel.. A tulajdonost jelölő feliratot a két állat tartja szarvai közt.

Az i.e. II. évezred udvari művészete: a középső és a késői bronzkor

Az akkád és a neosumér korszak után, új sémi eredetű nép az amurrúk( amoriták) vonták ellenőrzésük alá a nagyobb városokat. Az  évezred első felében, a babilóniai, mári, és eblai emlékek azt mutatják, hogy új képzőművészeti nyelvezet alakult ki. Az évezred második felében (a késői bronzkorban) új főszereplők váltakoztak és a hettita, kassú, mitanni, és asszír uralkodók királyi udvarai szabták meg a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok irányát.

6

Ostyatartó kehely elefántcsont fedele a termékenység,  két ágaskodó kecskét etető istennőjének domborművével.

7

Aranytál bikavadászat – jelenettel és vágtató állatokkal Ugaritból(Szíria), i.e. XIV-XIII.század. A fő téma az íjjal felszereltvadász a kétlovas, kétkerekű kocsin újdonságot jelentett a késői bronzkorban, mivel a K9özel-Keleten és Egyiptomban akkoriban kezdődött a lótenyésztés. A belső sávban négy kos sétál, orrával az előtte lévő farkát érintve, folyamatos forgó mozgás érzetét keltve.

A nagy asszír hódítók művészete

 A késői bronzkor bonyolult korszakát kb. i.e.1200-ban felváltotta vaskor. Az asszírok  néhány év alatt igazi nagyhatalmat alakítottak ki, Mezopotámia, Szíria, Palesztína meghódításával, sőt még  Egyiptomot is leigázták. Az asszír királyok katonai vállalkozásairól adnak hírt , azok a nagyszerű domborművek, melyek a nimrudi, khorszábádi és ninivei királyi paloták belsejét díszítették.

8

Dombormű madárfejű szárnyas géniusszal a szent fa mellett Nimrud(Irak) északnyugati palotájából i.e. IX.század első fele

9  

Emberfejű szárnyas bika (lamasszu) Nimrudból(Irak), az északnyugati palotából i.e. IX.század első fele.

Ezek a valódi démonok a bejáratok védelmét szolgálták Az állat testét hatalmas kőtömbökbe faragták bele domborműként. Egy különleges megoldás volt, hogy a keskenyebbik, frontális oldalon az állatot statikuspózban jelenítették meg, mozdulatlan mellső lábakkal, oldalról viszont általában  mozgásban ábrázolták, így a bikának  látszólag öt lába lett, hogy mindkét oldalon tökéletes legyen a kép.

10

Elefántcsont lapocska,  borját szoptató tehénnel Nimrudból (Irak) i.e. VIII. század

 Az újasszír udvarok pompáját emelő apró remekműveken  a föniciai és szíriai művészek

Egyiptomi, szíriai és asszír eredetű motívumokat jelenítettek meg eklektikus ízléssel, magas színtű kivitelezésben.

Az újasszír gliptika

Az Asszír Birodalom nyugati terjeszkedése néhány szír-palesztinai eredetű szokást vitt a mezopotámiai kultúrákba. A birodalom közigazgatása gyorsan alkalmazkodott az új körülményekhez: egyrészt felvette az akkád-asszír mellé hivatalos nyelvként az arámi nyelvet is, másrészt pedig egyre gyakrabban alkalmazták a bélyegzőpecsétet, s egyre ritkábban a pecsétlőhengert.

11

Újasszír pecsétlőhenger, a harcos Istár istennővel, i.e.VIII.század

A föniciaiak művészete

Az I. évezredben a szír- palesztínai partvidék,  föniciai városai  csodálatos, virágzó időszakot éltek át , az asszír a babilóniai majd a perzsa politikai beavatkozások ellenére is. A föniciaiak vegyítik a réges-régi szír-palesztinai kultúrát az egyiptomi, égei-tengeri, ciprusi, hettita, asszír és perzsa motívumokkal, egy kozmopolita művészetet alkotva.

12

 Elefántcsont lap, ablakban álló nő motívumával Nimrudból i.e.VIII. század.

Az ókori közel-keleti civilizáció utolsó szakasza: Babilóniaiak és Perzsák

Ninive bukását követően i.e. 612-ben  megkezdődött az Újbabiloni Birodalom rövid időszaka.

Babilon uralma alá hajtotta a hatalmas Asszír Birodalmat és nagyszabású városépítésbe kezdett.

A babiloni egyeduralom rövid ideig tartott, mivel i.e. 539-ben a perzsa hadsereg behatolt Babilónia területeire és átvette a hatalmat.a perzsák rövidesen kiterjesztették hatalmukat Kis-Áuzsiára és az Indus folyó völgyére is. A leigázott tartományok kulturális hagyományait egy új építészeti és képi nyelvben egyesítették, amely az új állam multikulturális jellegét  tükrözte.

13

A babiloni Istár-kapu i.e.VI.század , a felvonulási út menténoroszlánok menete volt látható. Az oroszlán  Istár istennő szent állatának számított.

14

A muskussu-sárkány Mardukhoz, Babilonia főistenéhez tartozott. A több állatból összegyúrt lény feje és farka olyan volt, mint a kígyóé, mellső lába, mint az oroszláné, hátsó lába pedig mint a ragadozó madaraké.

15

Nabu-naid fejedelem sztéléje az asztrális istenek szimbólumaival, Harránból (Törökország) i. e. VI.század.

Ezeknek a sztéléknek az egyszerűsége azt mutatja, hogy a babiloniakat mennyire nem érdekelte az összetett jelenetek és az emberi alakok ábrázolása.

A perzsa birodalom  hatalmi központjai

A perzsák közigazgatási centruma az ősi dicsőséges Babilon volt.A téli fővárosban Szúszában székelt az udvar és a hivatalnokok. I. Dareiosz  nagy palotákat, állatos fejezetű oszloperdőket, hatalmas városfalakat emeltetett itt.ABirodalom ragyogásának csúcspontján valamennyi helység fölött Perszepolisz uralkodott, mely várost Dareiopsz alapított  és Xerxész bővítette ki, a” királyok királyainak”.

16

Üvegzománccal bevont csempékből kirakott fríz fantasztikus lénnyel I.(Nagy) Dareiosz szúszai (Irán) palotájából i.e.VI-V.század

17

Oszlopfő térdelő bikákkal I.Nagy Dareiosz perszepoliszi (Irán) palotájából i.e.VI-V.század

Készült : Sebastiano Soldi , Az ókori Közel-Kelet művészete című könyve alapján

Oszlopfő térdelő bikákkal I.Nagy Dareiosz perszepoliszi (Irán) palotájából i.e.VI-V.század